az adelaidei reptéren ott figyelt kate vakító vörösben, sydney egyik főutcáján májkölnájtot láttam kocsikat böngészni, és volt szerencsém számolatlanul kóstolgatni a carlton dryt és társait (jelentem, még mindig a guiness viszi a pálmát sörfronton).
a felirat: 'pad unatkozó férjeknek'
leura egy egyutcás település sydneytől pártucat kilométerre. annyit kell róla tudni, hogy csak bűngazdagok lakják, az egész hely pedig az ebédelő átutatózókból él meg - nyilván jól keverték a kártyákat a lakosok, mert minden kirándulásokat szervező cég itt állomásoztatja az éhező turistákat.
érdemes megfigyelni a pad ellentmondást nem tűrő leláncoltságának szimbolikáját, büntet.
a kettes posztban említettem, hogy az utcai önkifejezés sem mennyiségben, se minőségben nem az igazi, íme egy tipikus példa. egy közkedvelt rádióműsor vendégeit sorolja fel a plakát, a közbeszúrás: 'kibaszott szopás'. konstruktív, kritikus, frappáns.
az adelaidei állatkert emberszabású részlegén egy külön ketrecet alakítottak ki az embernek - teljes leírást közölve, előfordulási hely: mindenhol, veszélyeztetett faj, ésatöbbi.
az alapötlet egyszerű: pár évtized, és úgy is ide jutunk..
