láttam néhány gyilkosságot a képernyőn, nemrég. rendre ambivalens érzések kerülgetnek a fegyverekkel kapcsolatban, a kulcsszavakat tekintve john lennon és wild bill hickok, stanley kubrick és hunter s thompson, mondjuk. a jól bevált kézifegyverek viszik a hátukon a jelenséget reklámföldön, a felhasználásuk itt is ellentmondásos. íme néhány ad a múltból:
anagram könyvesbolt - világokat teremtő szavak
lényegretörő próbálkozás for é széför komjuniti, vicces, hogy a gyerekek mindent a szájukba vesznek, nem?
ilyen egyszerű dél-afrikában fegyvert venni. okos.
a németek gyors hírközlésben gondolkoznak.
maradt még egy izé, a magyar. nincs vele gond, csak nem értem. azt mondják, minden cseppje fáj. meg hogy a legkeserűbb hűsítő. és akkor ez most nekem jó? egyébként maga a termék a Vilmosos verzióval együtt szörnyű volt, okosan tette a zwack, hogy nem erőltette ezt a vonalat. vagy csak a látókörömből estek ki teljesen?
maradnék a pálinkáknál, ha lehet. egy-két klasszikus unicum posztert előások majd, de küldhettek is, örülnék.
lejárt adag: fegyver
2007.01.17. 22:14 str
Szólj hozzá!
Címkék: mozgó jogok vérhalálszenvedés szájonát közhaszon honi
A bejegyzés trackback címe:
https://napiadag.blog.hu/api/trackback/id/tr129215
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.