Ian Hart copywriter portfoliójára bukkantam rá az imént, ez a Tampax (tampon)reklám sem fog osztatlan sikert aratni, már látom:

szerintem frappáns, bár nem könnyen emészthető. van még itt speciális üveggel megtámogatott Ford tábla (ipari blureffekt, nemrossz), időtálló Converse kampány, és más egyebek.


[ ianhartcw ]

nincs túl nagy pörgés a külföldi oldalakon és blogokon, biztosan valami titkos advertising konferencia van dél-alaszkában, atombunkereben. ha így megy tovább, a végén a saját reklámötleteimet kell majd bemutatnom itt, az pedig veszélyes lenne, több okból is.

akad azért egy-két (számomra legalábbis) új kampány, Bravia print először:

az a repülő kocsi láthatóan a kanapén ülő Emily néni felé tart. rossz, rossz kreatívok.

az economist megmutatja az utat az élet útvesztőjében - ez kifejezetten tetszik.


[ a/d goodness ]

zavaróan furcsa képek Meg Whiteról, mondjuk az egész lénye ilyen, így passzol hozzá.




( 4 5 )

a márkával érthető okokból nem vagyok köszönőviszonyban, így nem tudom indokolt-e a modellválasztás. különös. mondjuk jack white meg coca-cola buzi és gyerekkorában több száz ad jinglet írt imádott üditőjéhez pusztán szórakozásból, nemrég pedig vaskos pénzekért bízták meg egy aláfestőzene megírásával (eredmény itt). és még így is jó arc.

'' Well I'm sorry but I'm not
interested in gold mines, oil wells, shipping or real estate
what would I liked to have been?
everything you hate ''

naja. előre az őskapitalista kutyákkal elfogadottan barátkozó elvont művészetért. megbocsájtunk.

egyszerű és kifejező - egy válóperes ügyvéd szekrényéből:

az szerintem vitathatatlan, hogy az antikvárium sokkal jobb szó, mint a second hand bookshop, mégis, egy multikultúrális metropoliszban kifejezőbb lehet az utóbbi, mert az általunk tapogatott könyvek tulajdonképpen bárki kezén átfuthatnak.
karácsony előtt rendeltem egy nagyobb adag könyvet egy online kereskedésből, kettő közülük az amerikai hadsereg egy könyvtárában pihent évtizedekig - az összes jegyzet, olvasójegy aláírásokkal, minden érintetlenül megmaradt benne úgy, ahogy volt. perverznek hat, de ezeknek a lenyomatoknak szinte jobban örültem, mint magának a könyvnek...ez a reklám ezt az érzés juttatta eszembe. köszi.

a skandinávok sincsenek rossz viszonyban a lovival, a Klaus Thymann címkét viselő fotós legalábbis jó munkát végzett a svéd ATG-nek. hangulatilag nagyon rendben vannak a képek, inakkal, hajnali erőfeszítéssel, várakozással, fej-fej melletti küzdelemmel megpakolva.



( három - négy )

[ via sandeepmakam ]

az eddigiekben bár viszonylagos rendszerességgel, de mégis ahogy esik, úgy puffan jelleggel születtek meg a bejegyzések, az egyedüli eligazodási lehetőséget a tagek jelenléte biztosította. nagy változás nem lesz, leginkább azért, mert nem vagyok jóban sem a kötelezettségekkel, sem az alkotói (najó, véleményezői) szabadságot indokolatlanul gúzsba kötő regulákkal.
a hosszas, és feleslegesnek tűnő bevezető után a lényeg: beindul az első rovat, ahol egy szó, téma, tárgy, vagy jelenség köré csoportosítható reklámok kerülnek előásásra a múltból. ez nem márkákat jelent, sokkal inkább asztalterítőt, banánt és rocksztárokat. az advertising világ archívuma szinte végtelen, és bár időnként prezentáltam egy-két alkotást a közelmúltból, általában friss anyaggal dolgozok - így időnként lesz lehetőségem régebbi dolgokat felvonultatni.
mától tehát lejárt adagok. először fekete. mert csak.

olympus m700 képstabilizálóval.


papírpohár-hack egy ír kocsmának, a személyes kedvenc Guinnessel párban.


az Egyesült Arab Emirátusok piacára készült Wonderbra reklám, arrafelé igen kemény cenzúra van minden területen, de főleg a szexualitás esik a szigorú nem-nem témakörbe - a satír erre utal. erről bővebben itt.


Apsara extra sötét ceruzák. ezt hívják igazán letisztultnak?

két gerilla kísérlet jutott hétfőre is, de a mai versenyzőink nem túl esélyek az osztatlan sikerre. az elsővel kapcsolatban különösen érdekelne a véleményetek, szerintetek milyen reakciókat váltana ki ez itthon, és milyet belőletek, ha találnátok egy ilyen matricát magatokon. a történet egyszerű, a limai utcákon 'diszkréten' felcímkézték a járókelő fiatalokat, hogy emlékeztessék őket, HIV hordozók lehetnek tudtukon kívül is.



az alábbi kampány a Double A papírral dolgozik, a beragadással szembeni ellenállóságára próbálják felhívni a figyelmet. az első változatról gondolom azt, hogy több ellenszenvet, mint elismerést válthat ki. a történet lényege, hogy az ajtó alá félig becsúsztatnak egy papírt, a másik végét pedig leragasztják, így az beragad - a copyval pedig erősítik az üzenetet.
a másik megoldás jobban tetszik, itt cégvezetőknek / beszerzőknek küldenek levelet, és a borítékhoz belülről ragasztják oda a papírt, hasonló eredményt elérve. így viszont nem hagynak nyomot maguk után, valamint egyszerűbb és sokkal kifizetődőbb is, mint az ajtós ötlet.

a csehek így képzelik el egy borház reklámját:




a Wineshop Havelska kampánya egyértelműen egy jól körülhatárolható vásárló típust szeretne megszólítani. a cég a magasabb árkategóriába tartozó borokkal foglalkozik, és ez látszik a reklámon is, nem keményvonalas punkoknak kínálnak kannás bort. itt elitpunkokról és hittel felszerelet aranyifjakról beszélünk - a dugóhúzó, mint designelem merészen a stílusukhoz kapcsolja a borozást, hangsúlyozandó a nedűk (jövőbeni) kiemelt szerepét a hozzájuk hasonlók életében.
a női jobb kar teljes hiánya mindenesetre meglepő (najó, ott van az).

Münchenben használták ki okosan a konstans hótakarót, kedvelt téli célpontokat karcolva a szélvédőre. a kampányhoz tartozott még egy szórólap is, hogy legyen fogalma a tulajdonosnak, ki, és miért alkotta ezt ide - egyszerű és hatékony megoldás.
itthon ezt most az "EZ KOSZOS" jelenség vonalán lehetne csak alkalmazni, annak biztosan nem lenne ekkora sikere.